Mátyás Madarai

2. feladat

Mátyás király hogyan kapcsolódik városunkhoz?

Szent Korona és Sopron visszaszerzése

1463-ban Mátyás király küldöttsége ment III. Frigyes császárhoz(korábban IV. Frigyes római király), hogy 80.000 aranyért visszavásárolják a Luxemburgi Erzsébet által elzálogosított koronát. Vitéz János küldöttségének tagjait háromezer lovas kísérte.A Bécsújhelyen tartózkodó császár a küldöttséget meglátva, bezáratta a vár kapuit. Végül Vitéz Jánost és 300 lovasát engedte be. A többieknek vissza kellett fordulniuk. Az urak Sopronban szálltak meg, ott várták meg a tárgyalások végét.Hosszas tárgyalások és nagy anyagi áldozatok árán Sopron városa 1463. július 19-én végre felszabadult a zálogjog alól, mely a bécsújhelyi béke eredménye volt. A drágán visszaszerzett kincset a főurak díszmenetben Sopronba szállították, ahol kihirdették, hogy a környékbeliek 3 napon át megtekinthetik az országba visszaérkezett Szent Koronát.

Várfalak megerősítése

Mátyás király idejében a már korábban teljesen kialakult vár falai ismét düledezőben voltak. 1464-ben Mátyás megparancsolja a városnak, hogy az összedőlt városfalakat építsék újra. A vármegyei nemességnek is meghagyja, hogy e munkában segítsenek. 1469-ben Mátyás a soproni városfalak és tornyok építésére évenként 100 forintot engedélyez a soproni koronavámból.

Mátyás elzálogosítja Sopront

1471. október 31-én 10.400 magyar aranyforintért Mátyás elzálogosította Sopront Weispriach Zsigmondnak és evégett a város polgárságát a neki tett hűségeskü alól is feloldotta. Ez veszedelmes lépés volt, mert Weispriach III. Frigyes császár bizalmas embere volt. Amikor ennek hírét vette Mátyás király, kiparancsolta Weispriach összes emberét Sopronból és a zálogjog alóli felszabadítása céljából haladéktalanul intézkedett. Így Sopron városa a 2 éves zálog alól mentesült.

Háborúskodás a császárral

Mátyás király 1477. június 12-én nyíltan háborút üzent III. Frigyesnek. Ettől az időponttól kezdődően Sopronban állandóan állomásoztak csapatok, fontos hadműveleti támpontot jelentett a város. 1477-ben Budán kelt oklevélben értesíti a király a város tanácsát, hogy városukban fekvő csapatai vezérének utasítást adott Sopron erődítményeinek kijavítására és kiépítésére. A városban elszállásolt csapatok erőszakoskodhattak, mert 1480-ban a király, értesülve kihágásaikról elparancsolja őket, és csak kevés gyalogost hagy a városban, hogy annak megerősítésén dolgozzanak. A vár és a város fontos szolgálatokat teljesít Mátyás királynak a német császár elleni háborúban, melynek során háborús pusztítások és rombolások érik. Ezek eltüntetésére 1483-ban a város évi adójából 10 éven át 300 aranyforintot és a harmincad-jövedelemből 16 éven át 200 aranyforintot kapnak minden évben a vár megerősítésére.

1477-ben Mátyás seregei körülzárták Bécset, de a két uralkodó ekkor még békét kötött, mely azonban rövid életű volt. 1482-ben ismét kitört a háború a két uralkodó között. Mátyás szeretett volna minél közelebb tartózkodni a harcok színhelyéhez, ezért 1482. decemberében Sopronban ütötte fel a szállását, és 1483. februárjáig a városból irányította a hadjárat ügyeit.

Mi őrzi emlékét?

A Storno-ház falán elhelyezett emléktábla. A király hozzávetőleg 2 hónapot töltött a Haberleiter Miklós belső tanácsos vendégeként, akik akkoriban az épület tulajdonosai voltak. 1482. december havától 1483 február haváig.

Mátyás királyról utcát neveztek el.

Rendszeresen megrendezik a Mátyás-napokat.

Mit köszönhetünk neki?

Sopron kikerül III. Frigyes fennhatósága alól

Az 1450-es és 1460-as évek fordulóján III.Frigyes továbbra is számított Sopron hozzájárulására,katonai erejére és hírszerzési adataira a Mátyással és híveivel vívott harcokban. Sopron véglegesen csak Mátyás megválasztása után öt és fél évvel,1463.július 17-én a magyar rendek által éppen Sopronban elfogadott és Frigyes által saját rezidenciájában aláírt bécsújhelyi béke értelmében került ki Frigyes fennhatósága alól.

Régi kiváltságok, jogszokások elismerése

Mátyás - oklevelei szerint - a város "sokféle szolgálatait" és a Szent Korona visszaszerzéséért tárgyalásokat folytató követek iránti hűségét és alázatát akarta megjutalmazni minden régi kiváltságában és jogszokásában történő megerősítésével, amit a délvidéki hadszíntérre vonultában, Jajca visszavívása előtt nyilvánított ki.

Mátyás a város követeinek kérésére, akik a táborban felkeresték, a Zsigmond 1402-es rendelkezése óta a gyakorlatból kiszorult árumegállító jogot adományozta újból Sopronnak- ismét csak a város által tanúsított nagy odaadást és hűséget felemlítve.

Végül koronázása után, 1464. április 12-én aranybullájával megerősítette a város kiváltságleveleinek legfontosabb pontjait. Az aranybulla az oklevél jelentőségének hangsúlyozása mellett nagy megtiszteltetést, kitüntetést jelentett Sopron város számára, mert drágasága miatt ritkán erősítettek meg vele oklevelet.

Két országos vásárjog engedélyezése

A város gazdasági gyarapodása érdekében Mátyás 1465. február 4-én két országos vásártartási jogot engedélyezett: Invocavit (böjt első vasárnapjának neve)vasárnapot követő keddi napon, valamint Fülöp és Jakab apostolok napján, május 1-jén.

Vörös viasszal való pecsételés joga

1465 máj. 10-én vörös viasszal való pecsételés jogát nyerte el. A cseh husziták elleni küzdelmekben tanúsított érdeme elismeréséül kapta.A vörös viasszal való pecsételés jogát nem minden város kaphatta meg, csak a legjelentősebbek, a jog különös kegynek számított. Egyes kutatók szerint a bizonyítóerő külső ismertető jele lett. Mások szerint, pecsétjét ügyvédvallásra hitelesen használhatta, más ügyekben is, amelyekben országos hitelességű pecsét nem kívántatott. A vörös színt úgy nyerték, hogy a viaszt cinóberrel, néha míniummal festették.